Gyulafirátót
Gyulafirátót történelme:
A francia származású premontrei szerzetesek számára alapított kolostort a 13. század első felében építették román stílusban.
Premontrei romok
Alapítója a Rátold nemzetség tagja, Mátyás esztergomi érsek volt, aki a tatárok elleni harcban, a muhi csatában a király védelmében esett el 1241-ben.
Veszprémtől északra, a Zirc felé vezető úton fekszik Gyulafirátót. A község közepén az országútba torkolló Kossuth Lajos utcában parasztházak mögé rejtve, egy monostor romjai állanak. A nép azelőtt a vörösbarátok klastromának nevezte, de újabban, amióta az idegen forgalmi hivatal műemléket jelző táblát helyezett el az utca elején, már szakszerűen mint premontrei monostorromról adnak felvilágosítást.
Rátold Mátyás IV. Béla király tanulótársa, később kancellárja volt, Esztergom érseke 1239-ben lett. A gyulafirátóti monostort az 1240 előtti években alapította. A premontreiek működésükkel a francia műveltséget honosították meg a területen.
A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templom és monostor építése egyszerre történt a korszak szellemének megfelelően, egyszerű román és kora gótikus stílusban. A templom egyenes záródású főszentéllyel és mellékszentélyekkel rendelkezett. Kereszthajója és három-három pillérrel megosztott hármas hajója, valamint nyugati végén bejárati előcsarnoka volt. A bordás keresztboltozott épületben déli irányban csatlakozott a sekrestye, a káptalanterem, egy folyosó, valamint az ebédlő.